Játék: a gyermekek legfontosabb és legalapvetőbb tevékenysége, fejlődésüknek alapja. A személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A játéktevékenység lehetőséget ad a közvetlen ismeretek, tapasztalatok gyűjtésére, a környező természeti-, és társadalmi világ megismerésére, a gyermekek mozgásának-, értelmi képességeinek-, és anyanyelvi nevelésének fejlesztésére. Éppen ezért tagóvodánkban igyekszünk a lehető legtöbb időt, megfelelő helyet és eszközt biztosítani a szabad játékra. Valamennyi tevékenységünket a játék, a játékosság hatja át.
Mozgás: minden más készség, képesség alapja. A szabad levegőn és a tornaszobában végzett napi testmozgás mellett a mozgásfejlesztés szervezett, tervezett és vezetett formája a testnevelés foglalkozás.
Célunk a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése.
A rendszeres mozgással, az egészséges életvitel kialakítása, elősegítése.
Mesélés-verselés: a kreatív személyiségfejlesztésnek olyan sajátos eszköze, amely a gyermek fantáziavilágára épülve érzelmi ráhatással készteti őt az önkifejezésre, az önálló alkotások létrehozására. . A többször hallott jó mesék, különös hangulatú verssorok, gyakran végigjátszott mondókás játékok, bábszínházi élmények előkelő helyet foglalnak el az életre szóló benyomások sorában.
Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc: Az óvodai zenei nevelés megalapozza és fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, serkenti kreativitásukat. Nevelőmunkában fontos helyet foglal el az identitáskeresés, a hazához kötődő szálak erősítése, népünk ünneplő szokásainak és hagyományainak megismerése és megismertetése. Mindezek megvalósításához jó alkalmat biztosít az ének-zenei tevékenység, mely során a gyermekek érzelmeire hatva az alkalomhoz illő mondókákkal, dalokkal népi szokásokkal ismertetjük meg őket.
Rajzolás, mintázás, kézimunka, barkácsolás: Célunk a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttassuk és kialakítsuk bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességet.
Biztosítjuk a gyermek számára gondolatainak, érzéseinek, fantáziájának, ötleteinek számtalan módon való kifejezését.
A környezet megismerésére nevelés célja, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelően az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Alakuljon és formálódjon a gyermekek pozitív érzelmi viszonya a természeti, társadalmi környezethez. Kialakuljon természetvédelmi szemléletük. Célunk továbbá, hogy tudásvágyukat felkeltsük, kreatív gondolkodásukat elindítsuk. A megismerésben elsődleges szerepe van a közvetlen megfigyelésnek, tapasztalatszerzésnek.
Matematikai nevelés: A gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb emberi-, és természeti-, tárgyi környezet mennyiségi-, formai-, és téri viszonyainak megtapasztalása.
A szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése a matematikai szemléletmód alapozása.
Anyanyelvi nevelés: komplexitása a nevelési folyamat egészében jelen van, és kiemelt jelentőséggel bír.
